Áttétek és túlélési kilátások

Áttétek és túlélési kilátások


A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek fényében többféle szövettani típust különböztetünk meg egymástól. Ezen típusok elkülönítésében és diagnosztizálásában nagyon fontos szereplő a patológiai szövettani diagnózisalkotás.

A WHO adatai szerint a nem specifikus halálozási statisztikákban az emlődaganat a második helyen áll a női populációban, míg férfiakat és nőket együttesen tekintve a harmadik helyen áll. Magyarországon évente körülbelül 5-6 ezer új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. Az Amerikai Egyesült Államokban 2008-ban összesen 71.130 nő halt meg emlődaganat miatt, ami a daganatos betegségek miatti halálozás 26%-át adja a női populációban. Utóbbi adat nagyon magas arány, amely már önmagában felhívja a figyelmet a nőgyógyászati kontroll és az emlő önvizsgálatának fontosságára.

Milyen elváltozások fordulhatnak elő a mellben?

Mindenekelőtt kiemelendő, hogy nem csak a női mellben alakulhat ki daganat. Kialakulhat férfiakban is emlődaganat – igaz sokkal ritkábban, mint nőkben. Alapvetően három nagy csoportra osztjuk az emlő elváltozásait, melyek közül nem mindegyik daganat.

A fibrocystás elváltozások és gyulladások egyértelműen nem daganatos elváltozások. A cikk további része a tumorok szövettani típusairól szól.

 

Mintavétel és patológia

A tumorok lehetnek kötőszöveti, illetve hámeredetűek, az utóbbiak a gyakoribbak. Dr. Kovács Árpád klinikai onkológus cikkében már olvashattak a mintavételi eljárásról. Ezek a finomtű biopszia, a vastagtű biopszia (core biopszia) és az excisiós biopszia. Miután a nőgyógyász szakorvos levette a mintát, elküldi patológiára, ahonnan szövettani diagnózist kap, s ennek tudatában kezdheti meg a megfelelő terápia felépítését.


Az emlődaganatok szövettani típusai

Fibroadenoma

A leggyakoribb jóindulatú daganat. Általában fiatal nőkben jelentkezik. A menstruációs ciklus késői szakaszában és a terhesség alatt méretük megnövekedhet. A menopauzát követően azonban visszafejlődhetnek és elmeszesedhetnek.

Bővebben Fibroadenoma az emlőben

Phylloid tumor

Jóval ritkábbak, mint a fibroadenomák és általában jóindulatúak. Ezeknek a daganatoknak a többsége lokalizált marad és sebészi eltávolítással gyógyítható. A rosszindulatú formái hajlamosak a kiújulásra, de többnyire ezek sem terjednek tovább.

Intraductalis papilloma

Intraductalis jelentése „kivezető csőben”, míg a papilloma jelentése: a felületből kiemelkedő körülírt jóindulatú felhám tumor. Leggyakrabban a menopauza előtt jelentkezik. E típusú daganatok általában úgynevezett magányosan állók, méretük nem éri el az 1 cm-es nagyságot.

Bővebben Intraductalis papilloma

Carcinoma

Az elmúlt három évtizedben az emlőcarcinoma halálozási rátája 30%-ról 20%-ra csökkent, köszönhetően a szűrési és a kezelési technikák fejlődésének. Az emlőcarcinomákat aszerint osztályozzák, hogy áttörték-e a határoló membránt (bazális membrán). Azokat, amelyek e határon belül maradnak, „in situ carcinomának”, azokat pedig, amelyek ezen túlterjedve nőnek, „invasiv” carcinomának nevezzük.

Ezen alapelvek szerint a következő az emlőcarcinomák beosztása:

Az invazivitás azt jelenti, hogy a daganat átterjed-e más szövetbe, szervbe a kiindulási helyéről, vagy sem. Az „in situ” szószerinti jelentése: eredeti helyén. Tehát a daganat marad a kiindulási helyén, nem szűri be a környező szöveteket, szerveket és távoli áttétet sem képez. A ductalis carcinoma a mirigyek kivezető csöveiben jelenik meg.

Az emlőt lebenyekre lehet tagolni, amelyek neve latinul: „lobus”, így a lebenyekből kiinduló carcinoma a lobularis carcinoma. Ezen két nem invazív elváltozásnak a prognózisa kitűnő, egyszerű mastectomiát (emlő műtéti eltávolítása) követően a hosszú távú túlélés meghaladja a 97%-ot. Az invazív lobularis carcinomák gyakran többgócúak és kétoldaliak, az emlőcarcinomák kevesebb mint 20%-áért felelősek.

A medullaris carcinoma az emlőcarcinomák ritka altípusa, az esetek kevesebb mint 1%-áért felelős. A colloid carcinoma szintén ritka altípus. A tubularis carcinoma ritkán jelentkezik tapintható csomóként, mivel nagyon kicsi a mérete, viszont a mammográfiával felfedezett, 1 cm-nél kisebb átmérőjű carcinomák 10%-át adja.

A tumorokat differenciáltsági fok szerint is lehet osztályozni. A jól differenciált carcinomáknak jelentősen jobb a prognózisa, mint a rosszul differenciáltaké.

Áttétek és túlélési kilátások

Az emlőcarcinoma a nyirok utakon és a véráram útján terjed. Időben fel nem fedezett, rosszindulatú elváltozás esetén már távolabbi szóródás is bekövetkezik. Leggyakrabban a tüdő, a csontrendszer, a máj és a mellékvesék érintettek az áttétképzésben.

Mint nagyon sok daganat típusban az emlőcarcinoma osztályozásánál is a TNM rendszert használják. T (tumor), N (regionális nyirokcsomó) és M (távoli áttét).

Az 1 cm-nél kisebb invazív carcinomák nyirokcsomó-áttétek hiányában kitűnő prognózisúak, és nem feltétlenül szükséges szisztémás kezelés. Hónaljároki nyirokcsomó-érintettség nélkül az 5 éves túlélés közel 90%. A túlélési arány az érintett nyirokcsomók számával párhuzamosan csökken, és 16 vagy ennél több áttétes nyirokcsomó esetén az 5 éves túlélés kevesebb, mint 50%. A vér útján terjedő szóródást követően a teljes gyógyulás esélye igen csekély, a kemoterápia azonban meghosszabbítja a túlélést. Az 5 éves túlélés körülbelül 15%.

Fontos a rendszeres szűrés!

A szűrővizsgálatok feladata az, hogy korán felismerjük a még tünetet vagy panaszt nem okozó betegséget. Magyarországon az emlőszűrés a 45-65 év közötti korosztályt fogja át. Elgondolkodtató adat, hogy 2007-ben a szűrésen való megjelenés Magyarországon 52%, 2008-ban már csak 49% volt.

 

Diagnózis és fontos tudnivalók

A pontos szövettani típust szövettani mintavétel (core-biopszia vagy sebészeti excisio) + immunhisztokémiai vizsgálat (ER, PR, HER2, Ki-67) határozza meg.

A kezelés (műtét, sugárterápia, kemoterápia, hormonkezelés, célzott terápia) a szövettani típuson, a stádiumon és a molekuláris profilokon múlik.


A jóindulatú elváltozások többsége nem igényel azonnali műtétet, de rendszeres ellenőrzést igen.
A rosszindulatú daganatoknál a korai felismerés (mammográfia, ultrahang, MR) életmentő.

Fotó: pixabay.com

 
Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

EgészségVilága cikkajánló

Egészséges lúgos ételek II.rész
Életmód, Egyéb
Lehet, hogy gyermekkorodban meghagytad a tányérodon ezeket a zöldségeket, de most itt az ideje, hogy szeresd
Meglepő összefüggés
Egészség, Egészség cikkek
A harmincas éveik közepén járók magas vérnyomása és az agy későbbi károsodása összefügghet
Agyhártyagyulladás tünetei és kezelése
Egészség, Betegségek
Agyhártyagyulladást baktériumok, vírusok és gombák egyaránt okozhatnak, de hátterükben meghúzódhatnak egyéb ...
Ép testben ép lélek
Egészség, Egészség cikkek
A jó lelki egészségnek örvendő emberre jellemző, hogy képes megbirkózni a külső tényezőkkel
A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra
Egészség, Egészség cikkek
A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a dohányon és megtévesszék az embereket.
A táplálék vízforrásai
Egészség, Egészség cikkek
Mit is igyunk? Becslések szerint az elfogyasztott víz mintegy 20% -a élelmiszerből származik.
Értékes tanácsok a mindennapokhoz!
Életmód, Egyéb
A tippek egyszerűek, hatékonyak, és nem csak a fogyásban, hanem az általános jóllét javításában is segítenek.
Mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát
Egészség, Egészség cikkek
Meg kell nézni, hogy a táplálkozása alapján mi az, amire az adott ember szervezetének szüksége van.
Táplálkozási tanácsok a testmozgáshoz
Egészség, Egészség cikkek
Az ivóvíz nemcsak a hidratációt szolgálja, hanem az egészséges súlytartomány fenntartásába is segíthet.

További cikkek »