Székrekedés tünetei és kezelése
Székrekedés tünetei és kezelése
A székrekedés (constipatio) az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz a világon. Nem önálló betegség, hanem tünet, ami azt jelenti, hogy a széklet túl ritkán, túl nehezen vagy túl keményen távozik.
Magyarországon a felnőttek kb. 15–20%-a küzd vele rendszeresen, nőknél gyakoribb, és az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezik.
Mi számít székrekedésnek?Az orvosok általában az alábbi kritériumok alapján beszélnek róla (Római kritériumok szerint):
Heti kevesebb mint 3 székletürítés
Kemény, bogyós vagy száraz széklet
Erőlködés a székelés során
Hiányos kiürülés érzése
Segédeszközök szükségessége (ujjal való segítség, hashajtó)
Ha ezek közül legalább kettő fennáll legalább 3 hónapja, krónikus székrekedésről beszélünk.
Tünetei
Ritka székletürítés (hetente 2 alkalomnál kevesebb)
Kemény, száraz, nehezen ürülő széklet
Erős erőlködés székeléskor
Hasi fájdalom, puffadás, teltségérzés
Görcsök a hasban
Fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság
Aranyér kialakulása vagy súlyosbodása (az erőlködés miatt)
Hosszú távon: végbélrepedés, végbélprolapszus (végbélkilökődés)
Okai – miért alakul ki?
Átmeneti (akut) székrekedés okai:
Kevés rost- és folyadékfogyasztás
Mozgáshiány, ágynyugalom
Utazás, környezetváltozás
Stressz, szorongás
Bizonyos gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, vasszerek, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok stb.)
Krónikus székrekedés okai:
Lassú bélmozgás (lassú tranzit)
Medencefenék-izomzat zavara (kiürítési zavar)
Irritábilis bél szindróma (IBS-C típus)
Pajzsmirigy-alulműködés
Cukorbetegség, Parkinson-kór, sclerosis multiplex
Terhesség (hormonális és mechanikai okok miatt)
Életmódbeli tényezők (ülő életmód, rostszegény étrend)
Kezelése – lépésről lépésre
A kezelés mindig az ok felderítésével kezdődik. A legtöbb esetben életmódbeli változtatással és természetes módszerekkel jól kezelhető.
1. Életmódbeli változtatások (alapkezelés)
Folyadék: napi minimum 2–2,5 liter (legjobb a tiszta víz)
Rost: napi 25–35 g (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, lenmag, chia mag)
Mozgás: napi 30–60 perc séta, jóga, úszás – serkenti a bélperisztaltikát
Székelési rutin: minden nap ugyanabban az időben próbálj székelni (reggel a legjobb), ne nyomd vissza a késztetést
2. Természetes és patikai megoldások
Rostkiegészítők: psyllium (útifűmaghéj), inulin, zabkorpa
Próbált és bevált házi szerek:Reggel éhgyomorra 1–2 ek lenmag vagy chia mag áztatva
Aszalt szilva, aszalt kajszibarack, kivi
Olivaolaj vagy ricinusolaj (kisebb mennyiségben)
Hashajtók (csak rövid távon!):
Osmotikus hashajtók (pl. laktulóz, makrogol/Polyethylene glycol) – ezek a legbiztonságosabbak
Sós hashajtók (magnézium-szulfát) – óvatosan
Kerülendő a tartós stimuláns hashajtó használata (pl. szenna, biszakodil) – függőséget okozhat
3. Orvosi kezelés (ha az életmód nem elég)
Alapos kivizsgálás (vérvétel, hasi ultrahang, kolonoszkópia idősebb korban vagy vészjelek esetén)
Gyógyszerek: linaklotid, prukaloprid (bélmozgást serkentő szerek)
Biofeedback terápia (medencefenék-izomzat edzése)
Ritkán műtét (nagyon súlyos, gyógyszer-rezisztens esetekben)
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Hirtelen kezdődő, erős székrekedés (soha nem volt korábban)
Vér a székletben
Fogyás, éjszakai fájdalom, láz
50 év felett új keletű székrekedés
Családban előfordult vastagbélrák
Összefoglaló, javaslat
A legtöbb székrekedés életmóddal jól kezelhető: több rost, több folyadék, rendszeres mozgás és kialakított székelési rutin.
Ha ezek nem segítenek 2–3 héten belül, vagy visszatérő probléma, ne halogasd az orvosi kivizsgálást.
Cikket lejegyezte: Irina
Fotó: saját
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
EgészségVilága cikkajánló