Halhatatlanok 4. rész Florence Nightingale / Lámpás Hölgy

Kategória:
Halhatatlanok, Világ Halhatatlanjai

Halhatatlanok 4. rész Florence Nightingale / Lámpás Hölgy

Halhatatlanok 4. rész

Florence Nightingale a Lámpás Hölgy.

A Hölgy aki újjászervezte az ápolást és megmentette a modern egészségügyet. 1820. május 12. – 1910. augusztus 13. angol társadalmi reformer , statisztikus és a modern ápolástan megalapítója volt.

1854 november. A krími háború pokla.

A brit katonai kórházakban százak haltak meg nem a harctéren szerzett sebesüléseikbe, hanem fertőzések, kosz és teljes ellátatlanság miatt. A halálozási arány elérte a 42 százalékot. Ekkor érkezett meg egy elegáns, határozott brit nő egy kis lámpással a kezében. Nightingale a krími háború alatt ápolónők vezetőjeként és oktatójaként vált ismertté , ahol Konstantinápolyban megszervezte a sebesült katonák ellátását. Jelentősen csökkentette a halálozási arányt a higiénia és az életkörülmények javításával. Nightingale kedvező hírnevet szerzett az ápolástannak, és a viktoriánus kultúra ikonjává vált, különösen a " Lámpásos hölgy " személyében, aki éjszaka körbejárta a sebesült katonákat.

A neve: Florence Nightingale.

Ő lett az, aki megváltoztatta az ápolás történetét, és lerakta a modern egészségügy egyik legfontosabb alapkövét.

A „hívás” Florence 1820-ban született egy gazdag brit családban. Már fiatalon érezte, hogy nem a társasági élet és a házasság a sorsa. 17 éves korában „isteni hívást” érzett: ápolónak kell lennie.

A családja azonban szörnyen fogadta ezt a döntést: Egy úri hölgy nem dolgozik, főleg nem kórházban, ahol „koszos szegények” között van.

Florence mégis kitartott. Titokban tanult, majd Németországban és Franciaországban ápolói képzést végzett. Amikor kitört a krími háború, önként jelentkezett a frontra.

A krími csoda

Amikor megérkezett a scutari-i katonai kórházba, borzalmas állapotokat talált: mocskos ágynemű, patkányok, hiányzó higiénia, túlzsúfoltság. A sebesültek inkább a fertőzésekbe haltak bele, mint a sérüléseikbe.

Florence éjjel-nappal dolgozott.

Bevezette a szigorú higiéniai szabályokat, tiszta ágyneműt, rendszeres szellőztetést, megfelelő táplálkozást és, ami a legfontosabb, emberi bánásmódot a sebesültekkel.

Éjszakánként lámpással a kezében járta a kórtermeket, vigasztalta a haldokló katonákat. Ők nevezték el „The Lady with the Lamp” – a Lámpás Hölgynek.

Hála az ő erőfeszítéseinek, a halálozási arány 42 százalékról 2 százalékra csökkent.

Élete hátralévő része

A háború után nem pihent. Hazatérve könyveket írt, statisztikai elemzéseket készített, és hatalmas erővel küzdött az ápolóképzés reformjáért. 1860-ban megalapította a világ első modern ápolóképző iskoláját a londoni St. Thomas’ Kórházban. Ez a modell terjedt el világszerte.Florence Nightingale volt az, aki az ápolást szakmává emelte, nem csupán „segítő kézzé”, hanem tisztességes, képzett hivatássá.

Miért halhatatlan?

Florence Nightingale nélkül ma nem lenne olyan ápolás, amilyennek ismerjük. Minden kórházi ápoló, aki ma higiéniailag tiszta körülmények között dolgozik, minden beteg, aki emberi bánásmódot kap, és minden szülő, aki biztonságban hozza világra gyermekét, mindannyian neki köszönhetnek valamit.

Ő mutatta meg, hogy az egészségügyben nem csak a gyógyszerek és műtétek számítanak, hanem a gondoskodás, a tisztaság és az emberi figyelem is.

Florence Nightingale története bizonyítja: egy nő is képes megváltoztatni a világot, még akkor is, ha a saját családja és a társadalom eleinte ellene van.